kitesurf tanfolyam | ALIGA

Kitesurf tanfolyam

A 10 órás gyakorlati kitesurf tanfolyam az ALIGA Kite Iskolában 49ezer forint.

A kitesurf tanfolyam 9.5 óra valódi vizen gyakorlást jelent,ami elegendő az alap  siklás és alapforduló megtanulására ha az időjárási körülmények is mindvégig megfelelőek. A kitesurf tanfolyam a Balaton állandó helyszínnel rendelkező Kitesurf iskolájában zajlik kora tavasztól őszig kitesurf tanulásra ideális környezetben,így nincs szükség a helyszín előzetes egyeztetésére.Sőt akár spontán is lehet jönni mivel minden szeles napon ott vagyunk,az előre foglalt időpontok persze előnyben vannak.
A Balaton a szél megbízhatóság szempontjából nem ideális, az előrejelzések kb. 70% arányban valósulnak meg.Tipikus szeles időszak pedig nincs,mondhatni véletlenszerűen jönnek. Viszont vannak olyan külföldi helyszínek ,ahol nagy valószínűséggel megjósolható az adott hónapra a szeles napok aránya.Az egyik ilyen kedvelt kitesurf tanulásra alkamas helyszín Egyiptom.Itt vannak hónapok amikor szinte biztosan fúj a szél majdnem minden nap mégpedig viszonylag egyenletesen.Emellett az egyik legolcsóbb szeles hely, így a kitesurf tanfolyamok kedvelt külföldi célpontja.Mi több helyszínt is kipróbáltunk már,mielőtt ismertetnénk ezeket nézzük át a fővárosról mit érdemes tudni :  Kairó vagy Cairo :
Észak-Afrika legnépesebb országának, a „Nílus ajándékaként” ismert, ’52 milliós Egyiptomi Arab Köztársaságnak a fővárosa. Alsó- és Felső-Egyiptom érintkezés vonalán, a Nílus völgyének és a hatalmas folyam csatornákkal behálózott, rendki-vül sűrűn lakott deltavidékének találkozásánál fekszik. Keletről az Arab-sivatac zord hegyvidékének lealacsonyodó előörse, a mindössze 200 m-ig emelkedő Mokattam-dombság sziklái. nyugatról a Líbiai-sivatag homokfelszíne gátolja Kairó növekedését; a főváros ezért a tőle északra fekvő mezőgazdasági területek, falvak és kisvárosok rovására terjeszkedik. A csaknem 20 km hosszan elnyúló 3-8 km széles Nagy-Kairó az é. sz. 30° 02′-e és a k. h. 31° 17′-e találkozásánál. 33 m tsz`, magasságban helyezkedik el. Éghajlatát elsősorban a sivatag szomszédsága határozza meg-‘ a mindössze 120 km távolságra levő Földközi-tenger hatása Kairónál már alig érzékelhető. A főváros zonális sivatagi éghajlatát a rendkívül csekély csapadék, az alacsony páratartalom és a 15 °C-ot is elérő évi középhőmérséklet-ingadozás jellemzi. A decembertől március végéig tartó tél leghidegebb hónapja a január (13,3 °C)e de a többi hónap középhőmérséklete is 20 °C alatt marad. Ezután a hőmérséklet gyorsan emelkedik. A kairói tavasz egyik jellegzetes és kellemetlen jelensége a március és május közötti szeles időszak, a khamszin (az arab szó magyarul ötvenet jelent), melynek során a sivatag mintegy ötven napra „beköltözik” a városba. A forró porral telített déli szél ilyenkor finom homoklepellel borítja be Kairót. A nyári hónapokban a középhőmérséklet meghaladja a 28 °C-ot: a forró júliusi, augusztusi kora délutánokon a hőmérő higanyszála 42-43 °C-ra is felkú-szik ami a kitesurf tanfolyam alatt még  a vízben is soknak tűnik. Mivel a delta területén nyáron magasabb a légnedvesség, ez a fülledt időszak még a helyi lakosokat is megviseli. A nagyszámú turistát vonzó Kairó idegenforgal-mi szezonja a kellemesen enyhe (23-25 °C) ősz; a fővárosba látogató külföldiek elsősorban ekkor keresik fel az arab világ legnagyobb városát. Az esőzésektől, a tartósan borús időjárástól nem kell tartaniuk: Kairóban évente mindössze hat esős nappal lehet számolni.

kitesurf tanfoLyam

kitesurf tanfoLyam

A helyi meteorológiai állomás több évtizedes mérési adatai szerint a főváros évi csapadékátlaga mindössze 22 mm (!), ez a mennyiség egy-egy ritkán jelentkező zápor során, teljesen rapszodikusan hull le,remélhetőleg nem a kitesurf oktatás során Kairó levegője a nyári hónapok kivételével rendkívül száraz, páratartalma alacsony; ez az oka annak, hogy a hőséget is könnyebben viseli el az európai klímához szokott szervezet. Számos tüdőbeteg és asztmás keresett és talált itt gyógyulást éppen a kedvezó éghajlat révén. A hosszú történelmi múltra visszatekintő Kairó egyiptomi viszonylatban, fiatal város. Közvetlen környékén az óegyiptomi társadalmak idején, azaz csaknem ötezer évvel ezelőtt olyan neves települések virágoztak, mint Memphisz. a Ménész fáraó által egyesített Egyiptom első fővárosa, a Ré isten tiszteletére alapított Heliopolisz (Napváros) vagy Gizeh (Giza), a fáraók temetkezési helye. Kairó helyén az első települést az i. e. 6. század első felében a perzsa Kambüszész (Kambyses) hívta életre. A háborúskodások során elpusztult városka helyén a Ptolemaioszok uralma idején Babülon (Babylon) néven új település nótt ki, amelyet a római fennhatóság alatt — részben a közeli Memphisz kőtömbjeiből — jelentős eródítésse fejlesztettek. A Nílus menti országot 639-től fokozatosan foglalták el az Arab-félszigetröi kirajzó mohamedán seregek. Kairó helyén az elsó arab fővárost Amr ibn el-Asz, az Omajjád-dinasztiához tartozó Omar kalifa hadvezére alapította. 641-ben a lerombolt Babülon falai előtt felállított vezéri sátor körül jelölte ki a jövendő város helyét, amelynek az al-Fusztát ( „sátor”) nevet adta. Egyiptom fővárosakent azon-ban csak lassan fejlődött, mert a kalifák nem itt éltek, és helytartóiknak nem volt érdekük a város szépítése. Az akkori fővárost a mecset körül sorakozó, nilusi iszapból készült, durván kidolgozott falú, pálmatetős házak alkották. A hatalmi torzsalkodások következtében a 8. század közepén al-Fusztát az Abbászidák kezére került, akik az északkeleti irányban tovább bóvitett várost nagy katonai táborrá építették ki, és nevét al-Aszkarra (jelentése: „tábor”) változtatták. A 9. században az Abbászidák bérbe adták Egyiptomot a törököknek, akik közt! Ahmed ibn Tulún a kalifátustól független mohamedán állammá szervezte az országot


						

Comments are closed.

WP-Backgrounds Lite by InoPlugs Web Design and Juwelier Schönmann 1010 Wien